Végső, a kurzus során elsajátított ismereteket összegző feladatként egy IKT alapú óratervet készítettem London nevezetességeiről. Fontosnak éreztem, hogy kipróbáljam, milyen is egy ilyen óratervet (vagy bármilyen óratervet) elkészíteni, mivel túl sok tapasztalatom eddig nem volt ezen a téren.
A feladat egyrészt késztetett arra, hogy alkalmazzam a kurzus során szerzett tudásomat, IKT-s kompetenciámat, másrészt jó gyakorlás volt arra, hogy megfelelően be tudjam osztani egy tanóra időkereteit, lépésről lépésre kitaláljam, mit szeretnék csináltatni a diákokkal és azzal mi a célom, valamint alkalmat nyújtott általános céljaim, fejlesztési módszereim megfogalmazására.
Remélhetőleg a diákok is élveznék az elkészített foglalkozást, de ez egyelőre a jövő titka marad...
Ezt a feladatot érettségi előtt álló osztályoknál tudnám elképzelni. Mindenki saját eszközén dolgozna (egy utópisztikus világban), majd gyűjtene néhány tanult művet és információkat az adott költőkkel/írókkal kapcsolatban. Ezeket az információkat utána összegyűjthetjük úgy, hogy mindenki egyet-egyet mond.
11-12. osztályosoknak szánt feladat, mely alkalmas ismétlésre, az eddig tanultak összefoglalására. Interaktív táblánál, közösen hajtanánk végre a feladatot. Egy-egy gyerek, aki tudja a választ kijön a táblához, és beírja a helyes megoldást. A végső megoldás szinesztézia, ami a következő átbeszélendő költői kép lenne, az óra anyaga Tóth Árpád versein keresztül.
A feladat szintén végzősöknél ismétlésre és az eddigiek holisztikus összefoglalásra alkalmas. Együtt hajtanánk végre interaktív tábla segítségével. Aki megtalálja valamelyik műcímet, utána megmondja a szerzőt, majd pár mondatban jellemzi a művet.
Reflexió:
Megint ismételni fogom magam, de nagyon hasznosnak érzem ezeket a feladatokat, például az óra érdekessé tételében. A feladatok a diákok más képességeit is fejlesztik, valamint játékos formába vannak burkolva, ezért a kevésbé érzik megterhelőnek elvégzésüket. Ez is kicsit időigényesebb formája a tanításnak a szimpla "anyagleadással" ellentétben, viszont úgy gondolom, megéri az extra erőfeszítés, mivel sokkal jobban rögzülhet így az anyag, és még élvezhetik is a gyerekek a feladatmegoldást.
A következőkben a Smart Notebook program segítségével elkészített első saját interaktív tananyagomat osztom meg veletek, melynek témája az angol fokozás (comparatives and superlatives).
Nagyon érdekelt, hogy hogy működik egy ilyen interaktív feladat létrehozása, úgyhogy örülök, hogy kipróbálhattuk magunkat benne, és egyáltalán az is nagyon hasznos számunkra, hogy láthatjuk, mennyi lehetőség rejlik benne, ami érdekesebbé teheti a tananyagot. Ami hátránya lehet, hogy nagyon időigényes, úgyhogy pedagógus legyen a talpán, aki erre folyamatosan tud időt szentelni. Személyes nehézségem a billentyűzettel akadt, mert a program az összes írásjelet máshova helyezte, és néhány betű is felcserélődött, valamint ékezetes betűket nem tudtam írni vele, így jelenleg magyar tananyagot nem is tudtam volna készíteni. Ettől eltekintve viszont szerintem a Smart Notebook egy nagyon jól átlátható és könnyen kezelhető program.
A videó az általunk (Sárival) tartott foglalkozásra készült bemutatóvideó kibővített változata. Az eredetit kerekebbnek éreztem, akadtak nehézségeim a bővítéssel, de az általános tapasztalatom az, hogy egy elkészült munkához mindig nehezebb utólagosan hozzányúlni. Valami a javítás által jobban sikerült, valami kevésbé, mindenesetre igyekeztem kézzelfoghatóvá tenni a korunktól kissé már távol álló témát.
Iskolai keretek között a videó egy kis szelete lenne egy nagyobb egésznek. A tanulók maguk készítenék el az Odüsszeia többi részét, melyből végül összeállna az egész történet. Az általam készített videó nemcsak a történet egy részét mutatja be, de hasznos lehet művészettörténeti szempontból is. A festmények által meg tudnánk beszélni az adott művészettörténeti korszak(ok) jellegzetességeit, a festmények mondanivalóját, és össze is tudnánk hasonlítani, hogy melyik milyen szemszögből ábrázolja Odüsszeusz és Kalüpszó kapcsolatát.
Magát a digitális történetmesélést egy nagyon izgalmas területnek tartom, főleg ha az oktatásban próbáljuk felhasználni. Azért is jó, mert mindkét fél profitál belőle, a befogadó és a készítő is. Leghasznosabbnak a készítésben a narrációt találtam. Nem mindennapos eset, hogy kívülről hallhatjuk saját magunkat, a narráció viszont erre ad lehetőséget. Hallhatjuk a hibáinkat, megfigyelhetjük a hanglejtést, a hangsúlyozást, a beszédtempót, valamint azt is, hogy mennyire vagyunk képesek legyőzni izgalmunkat felvétel közben. Rendkívül hasznos feladat pedagógusnak és diáknak egyaránt. A képek keresése, és a történet megírása pedig utánajárást igényel, így a tanuló masszívan foglalkozik az anyaggal, miközben még élvezi is, amit csinál.
A tanórán a Halotti beszéd és könyörgést vennénk górcső alá irodalmi és nyelvészeti szempontból, majd ennek parafrázisait is megtekintenénk. Megnéznénk, milyen elemeket tartott meg és miben adott többletjelentést a műhöz Kosztolányi Dezső és Márai Sándor Halotti beszéde. 11-12. osztályos tanulóknak vinném be a tananyagot egy dupla óra keretein belül érettségi közeledtével, mikor már képesek a szövegközi gondolkodásra, valamint átfogóbb irodalomképpel rendelkeznek.
Az óra elején gyors visszatekintéssel felelevenítenénk a nyelvemlékekkel kapcsolatos tudnivalókat, megbeszélnénk, mi a szórványemlék és a szövegemlék, mi a kettő közti különbség.
Megtekintenénk/meghallgatnánk a következő videót a Halotti beszédről:
Ezek után megbeszélnénk, mik azok a kifejezések, amik a mai beszélő számára is érthetőek, majd megbeszélnénk a jellegzetes irodalmi motívumokat, nyelvi, nyelvtani jellemzőket (átírás nehézségei, zártabb magánhangzók, hangrendi illeszkedés, kiveszett múlt idő, stb. ) az eredeti szöveg megtekintésével.
Ezután megbeszélnénk, hogyan kapcsolódik a következő kép a Halotti beszéd és könyörgéshez (Pray- kódex), majd rövid történeti áttekintést tennénk (körülbelül mikor íródott, hol található, stb.).
Megnéznénk a két sajátos nézőpontból alkotott parafrázist, majd összehasonlítanánk őket az eredeti szöveggel. Mi lehetett a motiváció, ami miatt visszanyúltak a szöveghez? Melyik fogta meg őket jobban? Miért?
Érdekes lehet megtekinteni a három mű láncolatos jellegét: míg Kosztolányi csak az eredeti műre utal vissza, addig Márai a Kosztolányi-féle változatra és az eredeti műre is. Ez olvasható a következő digitális tananyagrészletben is, mely Márai Halotti beszédének főbb szándékait és keletkezésének körülményeit mutatja be:
Végezetül egy online teszt kitöltését végeztetném el velük (inkább otthon), mely összefoglalja, esetleg kiegészíti az órán megbeszélteket, az utolsó feladatot pedig házi feladatként kéne elkészíteniük a tanulóknak:
A feladat nagyban segített abban, hogy a későbbiekben könnyen tudjak hozzányúlni digitális tananyagokhoz, tudom, hol keressek, és milyen típusú anyagokat hol tudok könnyen megtalálni. A digitális tananyagelemek bevonása színesíti a tanórát, új perspektívába helyezi az oktatást, segít az ismeretek elmélyítésében, hiszen sokkal hatásosabb lehet egy videó vagy kép, mint a szimplán elmondott tananyag. Minden bizonnyal időigényesebb, jóval több utánajárást és belefektetett energiát igényel, de úgy gondolom, mindenképp megtérül, főleg ha a jelenleg egyre nagyobb vizualitás-igényű tanulók számára is befogadhatóvá szeretnénk tenni a tananyagot. Az összeállított teszttel nem vagyok teljesen megelégedve, hiszen valójában papír alapon is kitölthető, a digitális verzió esetleg arra lehet jó, hogy otthon ki tudják tölteni, és rögtön lássák, hogy a válaszaik helyesek-e vagy sem. A tesztet alapvetően kicsit komplexebbé tenném még, otthoni elgondolkodtató feladatokkal bővíteném.
A következő "idővonal" segítségével bemutatnám a szegény kis IKT-s eszközökkel lelkesen küzdő egyetemista nyöszörgéseit.
2015. október 9.
Mi? Hogyan? Honnan? avagy a szokásos rettegés a feladattól
2015. október 12.
Nem tudom....mi lenne ha....nem tudom....
2015. október 14. 20:07
Körvonalazódnak végre az opciók: National Anthems of English-speaking Countries? Ratification of the 13 Original Colonies? Declaration of Independence? (A himnuszosat biztos, hogy egyszer meg fogom csinálni, de most sajnos nem lett volna alkalmas)
2015. október 14. 20:47
A nyertes: 10 Most Important Events in US History
2015. október 14. 20:50
Videó megtekintése: teljesen érthető, jól követhető
2015. október 14. 21:02
Regisztráció, idővonal szerkesztésének kezdete
2015. október 14. 21:42
(40 perccel később) Az idővonal főképe MÉG MINDIG nem töltött be...
A nehézségek átlépése után szerencsére innentől gördülékenyen ment a munka.
2015. október 14. 23:57
Befejeztem! :)
Nagyon jó lehetőség tanárok számára, kicsit pepecselős, de megéri, mert nagyon jól átlátható, és a képekkel és videókkal érdekessé és színessé lehet tenni az anyagot.
Hosszas töprengés után, az időkeretbe éppen beleférve, megfogyva bár, de törve nem, végül megtaláltam a témát, aminek segítségével sikerült elkészítenem a fogalomtérképet. Nem mondom, hogy zökkenőmentesen eljutottam A-tól Z-ig, főleg jelenlegi technikai ellátottságomból adódóan, de összességében pozitív élményként raktározom el. Az oldal alapvetően könnyen kezelhető és átlátható. Magát a fogalomtérképet nagyon hasznos internetes funkciónak tartom, főleg tanítási szempontból, úgyhogy örülök, hogy elsajátíthattam ennek elkészítési módját. Lehet, hogy a vizsgaidőszakban is alkalmazom majd egyes témák feldolgozására.
A fogalomtérképemet Ady Endre Új versek című kötetének ciklusairól készítettem.
